|
Témaindító hozzászólás
|
2009.08.29. 22:17 - |
 |
[913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
-Hát párnapot kibírok!-mondja csöndesen, majd körbe pillant az asztalnál ölőkön, majd vissza tányérjára és majszolgatni kezd.-És te kibírsz?-kérdi incselkedve.
 
|
-Mert ha mégis rájözttek hogy megszölktünk akkor keresnének... az meg nemjó.. megkell várni hogy tényleg csend van e...-mondja a fiú.- Seli kibírsz pár napot benn van egy csomó film is...
  
|
Sessy bólintva elkezd enni.-Értem....oké, de pontosan miért is kell bent maradunk?-kérdi homlokráncolva miközben maga elé veszi a vacsorját.
|
-Még 3 napig benn kell maradnunk..-mondja Ced rágcsálva egy kenyeret.-AZtán majd kimehetünk.. de használhatjuk az edzőtermet aztmondta Gil..-magyarázza a fiú miközben az italáért nyúl |
Sessy vissza megy Cedhez és a többiekhez enni.-Holnap csinálunk valamit Ced?-kérdi reménykedve, hogy nem kell a házban tartozkodni.-Körül nézhetnénk a vársoban.Hátha találunk munkát.-mosoylodik a fiúra.
|
A fiú elvigyorodik majd egyik szemöldökét felvonva néz a lányra. Nemérti a zavarát de viccesnek találja a jelenséget. Ő is megfordul majd megy a dolgára. Ameddig a többiek esznek ő kitakarítja a szobákat. Sessy szobájában épp a padlóról próbállja leszednia vért mikor egyszer csak a kimerültségtől munka közben elájul és elalszik ezzel párhuzamosan.
|
Sessyn látszik a megkönnyebülés.Ennek a hírnek nagyon örül és bízik a fiúban.-Köszönöm!-köszöni meg mégegyszer, majd lassan hátra lép párat.-Akkor én vissza megyek enni.-mondja kicsit csöndesen, nem akarja megbántani a fiút, hoyg ott hagyja.-Ced nehogy kiakadjon.-teszi hozzá magyarázat képpen, miközben int neki egy búcsút eléggé zavartan.
|
-Gilbert eléggé labilis... de ha nappal nem keltitek föl és a maga ütemében hagyjátok akkor valószínű hogy nemfog rádtámadni.Van hogy Borisként ébred de énszoktam kelteni és ha baj van akkor bezárom a szobába...-mondja halkan- Nemfog ,égegyszer elszabadulni ha rajtam múlik...-mosolyodik el újból ígérve a lánynak
|
-Még jó, hogy vettem ma egy telefont.-sóhajt föl Alex, miközben el kezd vacsorázni.-Minél hamarabb elakarok menni ebből az őrültek házából.Tiszta röhely ami itt megy.-háborog lefitymálón.
Sessy is lassan el mosoyodik.-Nem, nem!Mindjárt vissza megyek, csak bocsánatot akartam kérni.-mondja miközben hátra tekint a konyha felé, majd vissza Carlhoz.-Akkor.....nem lesz több ilyen Gilel ha hagyjuk őt békán?-kérdi csöndesen és eléggé aggódón.Nagyon megijedt akkor.
|
-Tűrhetően...-feleli Xavier- Bár tiszta unalom és minden vonal halott- tezsi hozzá kicsit idegesen
A fiú azonnal megfordul majd mikor meghallja hog ymit is szeretne a lány elmosolyodik. NAgyon jólesik neki hogy legalább egy valaki emberszámba veszi.-Kösz...-mosolyodgja majd elvigyorodik- No problem... am.. nemlesz mérges bratyód hogy eljöttél?
|
/Alex/ Xavre pillantok, majd elvéve a kaját le ülök mellé és el kezdek eszegetni.-Hogy telt a nap?-kérdem csöndesen, hoyg illedelmes legyek.
/Sess/ Közelebb ülök hozzá, hogy mégbiztonságosabban érezzem magam, majd Carlra pillantok.Kicsit várok hoyg mindenki el kezdjen enni, majd föl állok és ki képek a fiú után.-Hé....Carl...-szólok csöndesen utánna.-Tényleg szeretnék bocsánatot kárni és nem azért, mert azt hiszem, hogy ezzel tartozom.Sajnálom tényleg!-mondom le sütve.
|
\Xav\ az illatra felfedezőútra indulok. Nemigen szeretem az emberi kaját de most rámférne valami csak hogy egyek egy jót. Leülök a társasághoz bár nekem ez nem szokásokm... nemzseretek lealacsonyodni közéjük
\Ced\ rámosolygok Sessylire majd türelmetlenül várom hogy had egyek már. Azért furcsállom hogy Gilbert nincs itt... nemigen értem ilyenkor már felszokott kelni.
\Carl\ Kiosztom a kajákat aztán kioldalazom a helységből. Nekem semmi dolgom ott nameg nemszeretem ahogy néznek rám.. útálom azt a megvetést a szemükben pedig semmivel sem vagyok kevesebb náluk... vagyis úgy érzem nem
|
/Alex/ Későn érekhaza és eléggé kipihenten.Belépve a házba a konyhába lépek és töltök magamnak egy kis kávét.Nem zavarom a bentieket csöndesen kortyolgatom kávémat miközben a készülő vacsorát nézem.
/Sess/ Csak este merészkedem ki a szobából, úgy hogy többször lefürödtem.Köbr enézve alakáson meglátom Cedet így oda megyek a konyhába és le ülök mellé.Nemszólok egy szót se csak ülök csöndesen.
|
-Szívesen..-válaszolok neki.- Ha kellvalami ott a gomb- nmutatommeg neki mégegyszer majd kilépek és felkarolva az eszméletln gilbertet visszaindulok vele a szobájába. Ott ágyba rakom majd kilopódzom és lesietek a konyhába hogy vacsoraidőre minden kész lehessen. Nem szeretnék senki útjába kerülni így viszonylag gyorsan végzem a munkával .
\ Ced\ megérezve az illatokat azonnal a konyha felé veszem az irányt. már eléggé éhes vagyok és jólesne egy kiadós vacsora
|
~Mekkora bonyodalmakat okozhat egy kis félre érttés.~Gondolom magamban miközben újra rá pillantok.Jaj én nem így értettem.Végül is mindegy.Egyedül sokkal jobban el vagyok.Chrissel bezzeg, milyen vjól el voltam.Miért kellett ennek történnie.Vajon össze járogattunk volna továbbra is vagy csak egyéjszakás dolog lett volna?Gondolkodom el, miközben lassan össze hajtogatom a kendőt.-Köszönöm!-köszönöm meg azért amit tett.
|
-Én már elástammagam nála akkor mikor gyerekként Gilbert megkóstolt...-mondom félrebillentve fejemet hogy más szögből láthassam arcát.Visszagondolok arra mikor méhg kicsi volt. Nemgondoltam volna hogy ilyen lesz majd felnőttként. Gyönyörű... vad... annyira furcsa. -De persze értem mire célzol úgyhogy nemrontom tovább a levegőt- teszem hozzá majd rákacsintok és az ajtóhoz indulok
|
Lassan a kendőre tekintek, majd végig karján arcáig.Óvatosan felé nyúlva el veszem és a begyúgyult sembet el kezdem törülni, hogy megtisztítsam.-Ha Ced itt talál...végképp elásod magad nála.-mondja csöndesen, majd végezvén a nyaktisztiítással ölembe hullajtom kezemet.Bele gondolok, hogy milyen lehetett Carlnak itt felnőnei egy ilyen beszámíthatatlan idegbeteggel.Rossz, hoyg nem választhatjuk meg sorsunkat.
|
Elszégyenlem magam majd közelebb lépve óvatosan egy kendőt nyújtok felé hogy letörölhesse a vért- Nem akartam durva lenni sajnálom...-motyogom békítően. Igazából nem vagyok rá mérges... ugyanúgy viselkedett mint akárki más... csak ez lehet a bajom hogy senki sem kezel másként bárhogy is próbálom...-Nemkell félned.. ha hagyjátok hogy kialudja az elmebaját és nemkeltitek fel nappal nem kattan be- próbálom vígasztalni
|
Értem a célzását, így eléggé kellemetelnül kezdem érezni magam.Fel shóajtva el pillantok.Érzem, hogy mst nem tudok mit mondani.Nem érg megalakrtak ölni, most nem tudok beszélni.El akarok menni ebből a házból jó messzire az őrült Giltől.
Ettől az érzétől eléggé el szomorodm, hogy nekem soha sem lehet normális életem.Vagy legalábbis lightos.Miért nem lehet nekem olyna akapcsolatom Ceddel mint egy normális testvéri kapcsolat.MIért óvennyire mindnetől és mindnekitől.Sose lehet normális kapcsolatom ha Ceddel maradok.De meg is rémülök a gondolattol, hogy Ced nélkül legyek és még is annyira édesgető.
Nem nézek többet Carlosra.Nem értem tettét továbra sem, de nem tudok hálálkodni.
|
-Miért lennék szabad? Ha Gilbert kidob a tanács megölet..-mondom halkan majd felsóhajtok. Lehet hogy kicsit mbunkó voltam. -Senki sem érdemli meg azt amit a szüleim... senki...még az sem aki csak használati tárgyként gondol rám...-mondom rápillantva.Nemmegy nekem ez a komoylkodás... annyira lehangoló így lassan elmosolyodom mivel már képtelen vagyok nem megtalálni ebben is a vicces oldalt. A lány olyan furin néz... édesen vicces a rémület az arcán
|
[913-894] [893-874] [873-854] [853-834] [833-814] [813-794] [793-774] [773-754] [753-734] [733-714] [713-694] [693-674] [673-654] [653-634] [633-614] [613-594] [593-574] [573-554] [553-534] [533-514] [513-494] [493-474] [473-454] [453-434] [433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
